Szemedbe nézve, az elején is csak a végét várom
Annyira törékeny a pillanat, melyet el kéne használnom
Melletted szárnyam nő és magasra visz, de ha letérdel
Egy gondolat leszek, ami szavakat nem érlel
Hiába a vágy, ha félek neked adni világom
Te mindenben a szépet, én annak hamis fényét látom