Nappalra csillagot,
abból, amit elvitt emlékként ennyi, amit hagyott
Néha kezdetben a vég
ott pihen csak az elején látni nem akarjuk még
Mert tudjuk nem bírnánk el
bennünk a lélek, melynek olykor a semmit hinni kell
Hogy érezze értelme van, hogy él
ok nélkül nem visz semmit előlünk messzire a szél