Ahol az értelem bolyong és félve ért
Ott fekszem én, rajtam a holnap sír az elhagyott percekért
Néha a szép, épp olyan, mint a rossz
Értéke a múlásával tart tükröt az arcodhoz
Aki elhiszi, hogy valahol ott van mindig a jó
Egyedül ül majd, hogyha süllyedni kezd a hajó