Egy alig látszó virág elhullott szirma alatt, ott lakom én
Hiába hagyom, láttatom magam, hogy végre most már lássál belém
Te csak hinni akarsz, de ha csodát élsz elhinni mégsem mered
Elfordulsz s hagyod, hogy a lét hamissága tisztára mossa szemed
Mert a boldogságunk rég elvitte tőlünk messzire e romlott élet
A szépnek helye nem volt, s ha közel lépett túl hamar ért véget